Befejeződött a „Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója” elnevezésű projekt, amelynek országos sajtónyilvános zárórendezvényét tartották Szolnokon, de az előtte lévő napokban, a helyszínt érintő vízügyi igazgatóságoknál is rendeztek hasonló eseményt. A több mint hatmilliárd forintból megvalósult fejlesztés hosszútávú célja a vízkészletgazdálkodás racionalizálása, a vízvisszatartás megvalósítása, a lefolyásszabályozás, a különböző vízigények biztosítása. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával.
A rendezvényen megjelenteket elsőként dr. Berkó Attila főispán, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal vezetője köszöntötte.
– A Közép-Tisza vidékét érintően több, az ár- és belvízvédelemben mérföldkőnek tekinthető vízügyi beruházás fejeződött be az elmúlt két évben az Európai Unió és a Magyar Kormány támogatásával – kezdte beszédét, majd átfogó visszatekintést adott a fejlesztésekről. Többi között szólt a megközelítően 9 milliárd költségű árvízvédelmi fejlesztésről, amelynek eredményként a Zagyva töltésének három, a Tisza védvonalának pedig egy szakasza épült ki, megújult műtárgyakkal. Egyedülálló árvízvédelmi gyakorlópálya létesült a Milléren, de megemlítette a Jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának I. ütemének befejezését, amely 1,6 milliárd forintos beruházás. A kiskörei vízlépcső felújításáról is szólt, de elhangzott a 15,5 milliárdos Tisza hullámterének rendezése is.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek időjárása más gondolkodásmódot tett szükségessé, a védekezésnek párosulnia kell a vízhasznosítással és feladat, hogy minél több vizet kell itt tartani a megyében.
– Azt gondolom az éghajlatváltozást megállítani, befolyásolni nem tudjuk, de ezek a projektek azt a célt szolgálják, hogy fel tudunk készülni, hiszen a legfontosabb feladat az állampolgárok és vagyonuk védelme – fejezte be.
Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Közgyűlés elnöke
Elsőként az összefogást, az összehangolt munkát emelte ki beszédében, hiszen a projekt az Országos Vízügyi Főigazgatóság és öt vízügyi igazgatóság konzorciumában valósult meg. A vízkészlet, a vízkincs kezelése, tervezése, karbantartása átfogó munkát igényel, ebből nem lehet tájegységeket kiemelni, ez összehangolt komplex munkát igényel. A kihívásokat is közösen kell megoldani – hangzott el.
A most befejeződött fejlesztés a belvízelvezetés, valamint a vízvisszatartás és tározás egyensúlyának megteremtését szolgáló műszaki beavatkozásokra adott lehetőséget több alföldi térségben.
Fel kell készíteni a mezőgazdasággal foglalkozókat, a gazdálkodóknak is lesz teendőjük, hiszen szerkezetátalakításra is szükség lesz – mondta, majd végül hangsúlyozta, hogy a jövőben is segítik a szakembereket a döntések előkészítésében és a gazdálkodókat is támogatják.
Lovas Attila, Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója
Többek0 között beszélt az igazgatóságot érintő fejlesztésről, ahol két projektelem valósult meg. Az egyik a Hortobágy-Berettyó jobb parti belvízrendszerének részét képező Villogó belvízcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciója Karcag, Kunhegyes és Abádszalók térségében. A másik projektelem a Tisza-tó keleti partján található Örvényabádi belvízrendszer csatornáinak mederfejlesztése és műtárgyainak rekonstrukciója volt, amely Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tiszaigar és Tiszaörs településeket érintette. Kiemelte, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parkkal folyamatos volt a konzultáció a munkálatok során.
Több helyszínen ismertették a beruházás szükségességét.
A zárórendezvényt megelőzték a helyi sajtónyilvános események, ahol a vízügyi igazgatóságok szakemberei részletesen bemutatták a megvalósult helyi fejlesztéseket:
2023. február 17-én Miskolcon, (Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság)
2023. február 21-én Nyíregyházán, (Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság)
2023. február 22-én Baján, (Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság)
2023. február 23-án Szolnokon, (Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság) 2023. február 24-én Szegeden, (Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság)
